japán információs társadalom és média felderítő

Japán magazinok és újságok – 3. Online magazinok

Írta: Takács Vivien és Mag Miléna

Mi a pozitív illetve a negatív tulajdonsága az online magazinoknak?

Véleményem szerint a pozitív tulajdonságai, hogy gyors, könnyen elérhető, rögtön megjelenik, napra kész. Negatív tulajdonsága, hogy elszokunk teljesen az újságtól, hogy kézbe vegyük, több időt töltünk a gép előtt, és nem utolsó sorban rontjuk a szemünket az erőltetéstől… Ennek ellenére mindenki saját maga dönthet arról, hogy melyiket részesíti előnyben 

Ahhoz, hogy online magazint tudjunk olvasni, szükséges az internet. Japán az első honlapját 1992. szeptember 30-án állította üzembe.  

ONLINE NAPILAPOK:

Mindegyik japán országos napilapnak van online hírportálja. A japán nyelvű  hírportálok mellett, angol nyelvű hírportálok is léteznek. Minden napilapkiadó küzd az olvasókért. Míg az idősebbek előfizetik őket, és „kézben tartva” olvassák, addig a fiatalabb korosztály már az internetről tájékozódik. Ez Magyarországon is így van, mivel az idősebb korosztályt már nem lehet a XX. század technikai vívmányaira megtanítani. Egyszerű példa erre a mobil telefon is, hogy minél egyszerűbb, annál könnyebben kezeli egy idősebb ember… De ez egy másik téma, így térjünk vissza az online napilapokhoz.

Többek között a Sankei napilap iPhone-on is elérhető, méghozzá ingyenesen!  2005. februárjában Kanagava prefektúra helyi napilapja (Kanaloco) közösségi hírportált indított, ahol az olvasók blog bejegyzés formájában kommunikálhatnak az újságírókkal. Ez a napilapkiadó volt, aki elsőnként lépéseket tett az offline és az online tartalmak elkülönítésére, rájött, hogy más olvasói réteg, olvasói szokások jellemzik az online médiát, amely jelentősen eltér a hagyományoktól.

Egy 2009-es felmérés szerint a Yomiuri Online 50. helyen, Mainichi.jp az 59. helyen Asahi.com a 62. helyen, a Nikkei Net a 68. helyen állt a japán napilapok online portáljai közötti rangsorban.  

ONLINE MAGAZINOK:

Japánban ugyanúgy, mint itthon, majdnem minden magazinnak van netes megfelelője. Is. Ám nem mindig a teljes anyag fent az interneten, ami amúgy az újságban megjelent. Néha részletesebb, néha szegényesebb, de a jellemző inkább az, hogy sokkal több minden van a nyomatatott újságban. Lásd a kisebb ajándékokat…

Japánban néhány trend megfigyelhető az online magazinkiadásban. Az egyik, hogy magazinolvasó alkalmazások és összefogó portálok jöttek létre, ahol a régebbi számokért megfelelő díj ellenében hozzáférhetünk. Hanako West, Hanako, Tarzan, Casa Brutus magazinok olvashatók az ineterneten teljes terjedelmükben. A Yahoo! Japán portál vezetői 22 magazin kiadójával egyezett meg, hogy rendszeresen közölnek néhány cikket az éppen aktuális számból.

A ZassiOnline.com-on, 2009-ben több mint 330 magazint lehetett olvasni, egyetlen böngésző  segítségével.

A Microsoft japán Magazine Search és a ZassiOnline.com oldalain lehetőség van arra, hogy bele-bele lapozzunk egy-egy magazinba, és megnézzük, hogy érdekel-e minket az adott újság, illetve magazin. Ha igen, akkor meg is vehetjük nyomtatásba.  

Íme egy újabb újdonság: Digitális magazin

Nézzétek át és máris okosabbak lesztek… :)
 
---------------------------
Forrás:

Ismerjük meg Japánt: Bevezetés a japanisztika alapjaiba 2009. Budapest Eötvös Kiadó

hozzászólások (0)

beküldve by Miléna Mag 

Elektronikus könyvkiadás

Az elektronikus könyvolvasás három formában lehetséges: PC-n (ez a vonal Japánban 1995-ben indult meg), PDA-n (a Sharp Zaurus volt az első ilyen készülék, mely 2000-től van forgalomban), illetve mobiltelefonon ( a KDDI au, a Docomo és a SoftBank szolgáltatása). Ha rendelkezünk a fenti három készülék valamelyikével, már csak egy e-book olvasó szoftver beszerzése szükséges. Ezek között a legelterjedtebb az Adobe Reader, mert a Microsoft Reader-rel ellentétben használható Windows, Machintoshon, és Linux alapú rendszerekben, illetve kéziszámítógépen is. A Microsoft Reader további hátránya, hogy alig találunk termékeire japán nyelvű tartalmat. Ezek mellett az Amazon is kifejlesztette saját olvasó eszközét Kindle néven, de ez csak saját online áruházában kapható könyvekre alkalmazható.

Kronológia a legjelentősebb japán eBook lejátszók tekintetében:

1995: a PAPYLESS belefog a PC eBook üzletbe.
1999: a Sharp megkezdi a PDA eBook-ok forgalmazását.
2000: az EBI PC képregény eBook hálózatának kezdete
2001: a Bitway PC eBook hálózatának kezdete
2002: a Shincho mobil eBook hálózatának kezdete
2004: a Celsys fejleszti mobil képregény olvasóját
2004: az NTTsolmare mobil képregény hálózatának kezdete

Az eBookon kínált műfajok 80%-át a töretlen népszerűségnek örvendő mangák teszik ki, illetve egyre gyakoribb, hogy az egyes lapkiadók ebben a formában is megjelentetik hírlapjaikat, magazinjaikat. Új tendencia még a mobil eBook térnyerése, amit a mellékelt grafikonról is leolvashatunk. A japánok napjuk jelentős részét töltik ingázással, ezzel és az egyre olcsóbb mobilinternet csomagokkal illetve az egyre
jobbá váló telefonokkal magyarázható a mobilon olvasható elektronikus könyvek sikere, emellett az is közrejátszhat, hogy apró méretük miatt kevésbé kell tartaniuk a mellettük ülő idegenek kíváncsiskodó tekintetétől.
Az e-book olvasó eszközök alacsony népszerűségének oka azok súlyában & méretében és árában keresendő. Magának az eszköznek az ára ugyanis még meglehetősen magas, ugyanakkor az eBook-ok ára alacsonyabb a papír könyvekénél, így hosszú távon jó befektetés lehet. Ami a méretet illeti, az volt a szempont, hogy ne legyen se túl nagy, se túl kicsi, például a mobiltelefonok kis méretük miatt teszik nehezebbé az olvasást. A Sigmabook olvasója viszonylag kisméretű, nyitható, fekete-fehér képernyős, másfél kilogramm súlyú, ceruzaelemmel működő eszköz. Jelentős újítás volt a Sonyhoz tartozó LIBRÉ nevű elektronikus könyvolvasó, mely mindössze 190 grammot nyom, és kisméretű. Az egyre népszerűbb iPhone az elektronikus könyvolvasásban is sikerre számíthat érintőképernyője és kis mérete miatt.
Az e-bookot a vásárlók bankkártyával, prepaid rendszerben, vagy internetszolgáltatójukon keresztül fizethetik ki.

Források:

http://www.idpf.org/events/presentations/digitalbook08/mAmaya_08.pdf

Molnár Pál (2009): Betekintés a japán média és a médiahálózatok világába. In: Farkas Ildikó (szerk.): Ismerjük meg Japánt! Bevezetés a japanisztika alapjaiba. Eötvös Kiadó, Budapest. 245-280.

hozzászólások (0)

beküldve by Ildikó Szőke 

Japán magazinok és újságok – 2. Import és export

Írta: Mag Miléna és Takács Vivien

A japán Pénzügyminisztérium kereskedelmi statisztikái azt mutatják, hogy a könyvek és egyéb nyomtatott anyagok exportja és importja is csökkent 2004-ben. Az újságok és folyóiratok esetében az export 4,9 %-kal nőtt, míg az import 13%-ot esett az előző évhez képest.

Az export nagy része a külföldi japán könyvesboltokban való eladásra szánt japán könyvekből és folyóiratokból áll, valamint európai nyelveken publikált, Japánban szerkesztett és kiadott írásokból, illetve Japánban publikált magazinokból, újságokból.

Feltételezhető, hogy az import magját a tudományos könyvek és folyóiratok (magas árú, speciális tudományos, mérnöki és orvosi kiadványok), a nyelvtanuló könyvek, a népszerű külföldi könyvek, valamint a szótárak és lexikonok alkotják. A behozatal nagyrészt szakosodott terjesztők végzik. Az import csökkenése is várható, mely az elektronikus média fejlődésével és a könyvtárak, egyetemek könyvkeresletének csökkenésével magyarázható.

Ha ország szerinti eloszlásban nézzük, mind export, mind import terén az Amerikai Egyesült Államok áll az élen. Az Asahi Shinbun napilap is szoros üzleti kapcsolatban áll az International Herald Tribune amerikai napilap kiadóval, és rajta keresztül a The New York Times kiadójával. A The New York Times 1982 óta kap híreket az Asahi Shinbun hírszolgáltatójától. A Times Japánban terjeszti a Weekly Review nevű hetilapját.

A Mainichi Shinbun-nek is vannak amerikai érdekeltségei. 1922 óta adnak ki angol nyelvű napilapot, 1972 óta pedig Mainichi Weekly néven angol és japán nyelvű hetilapot is kiadnak. 

A Nihon Kezai Shinbun (Nikkei), azaz a gazdasági napilap, 1920-ban fiókirodát nyitott New Yorkban, 1963-tól angol nyelvű hetilapot is kiadnak, melynek neve Nikkei Weekly. 

Az USA utána Délkelet-Ázsia jön export és növekvő import terén, valamint szintén növekedő import jellemző Angliából. De a nyelvkönyvek és a keleti (ázsiai) nyelvű írások iránti kereslet ellenére is egyértelmű, hogy az amerikaiak és az európai nemzetek Szingapúrt és Hong Kongot tekintik elosztási központnak Ázsiában. 

Japán képregények nagyon népszerűek a tengerentúlon és a globális piac folyamatosan növekszik. De egészen a közelmúltig a kiadói vállalatok (pl: Sogakukan, Sueisa) mindegyike külön-külön nyújtott tengerentúlra licenceket a manga értékesítésére, húsz-harminc másik országba. 2002 novemberében a Sogakukan és Sueisa közös vállalata, a Viz Media LLC már megjelentette a Shonen Jump manga magazin angol nyelvű változatát, mely az első ilyesfajta kiadvány volt. Amerikában a Tokyopop jelentett meg csaknem 80 mangát. 2005 januárjában egy újabb kiadók közötti egyesülés mutatja az anime és manga népszerűsítésének célját Észak-Amerikában.

Még Európában is, ahol kevesebb japán könyvesbolt van, és kisebb a kereslet is, észlelhető a növekedés. 2004  októberében Svédországban kezdték havonta forgalmazni a Shonen Jump-ot, majd 2005 márciusától Norvégiában is. A németországi Banzai! is szélesíti az európai mangarajongók körét.

Az olvasói kör növekedése azonban az eladás lassúságának problémája megmarad. Például a Shonen Jump-ból 350.000 példány kerül nyomtatásra, de csak 150.000-et adnak el havonta. Az eladás növelésének kérdése tehát még mindig megoldásra vár.

Kínában és Dél-Koreában jól észrevehető a japán folyóiratok megjelenése. A képregények mellett a női divatmagazinok jelennek meg sorban egymás után. Shufunotomo Ray című magazinját 400 000 példányban nyomják ki, ami magasabb szám, mint amennyivel Japánban megjelenik. A helyi kiadókkal kötött szerződések alapján a japán kiadók az általános bevételek 7-8%-át kapják, és részesednek a reklámbevételekből. 

Bár Kínában nagy a kereslet az olyan népszerű európai és amerikai divatmagazinok iránt is, mint az Elle, a Cosmopolitan és a Harper's Bazaar, de a kínai nők jobban tudnak azonosulni a japán divattal és egyéb témákkal, mint az európaival vagy amerikaival. Egyedül a kínai piac az, ahol a vállalatok különböző demográfiai csoportokat céloznak meg folyóiratok széles választékával.

Jelenleg egyre növekszik a külföldi magazinok száma, köszönhetően a helyi üzletek szerkesztői és publikációs munkájának. Néhány főbb kiadó vállalati csoportosulást alakított a könnyebb és eredményesebb terjesztésért. Néhány vállalat közvetlenül terjesztéssel foglalkozó cégekkel szerződik (pl: Shufomoto egy kínai vállalattal kötött egyességet a folyóiratok tartalmának licencéért).

-----------------------

Források:

1. Molnár Pál. 2009. Betekintés a japán média és a médiahálózatok világába. In Ismerjük meg Japánt! - Bevezetés a japanisztika alapjaiba. szerk. Farkas Ildikó. Eötvös Kiadó. 

2. JETRO. 2006. Japanese Publishing Industry. Japan Economic Report. Industrial Report. 2006. október-november. http://www.jetro.go.jp/en/reports/market/pdf/2006_25_r.pdf (megtekintve: 2010. április 16.)

hozzászólások (0)

beküldve by Miléna Mag 

Mobiltelefonok a környezettudatosság tükrében

A mobiltelefon feltalálása óta nagy utat járt be a praktikusság, funkcionalitás, dizájn és egyéb szempontok tekintetében. Elsődleges funkciója ugye a telefonálás, továbbá az üzenetküldés, de manapság már a kamera, a zene- és filmlejátszás, a böngészés stb. is alapoknak számítanak egy modern telefon tekintetében. Ha a praktikusságot nézzük a funkciók bővülése érthető, hiszen a mobilunk mindig kéznél van és viszonylag kis helyet foglal el, így ezen dolgokat mindössze egy készülék formájában magunknál tudhatjuk. Manapság azonban egy termék akkor igazán kiváló, ha a praktikusságot környezetudatossá is tudja tenni.

A japán mobiltelefonok régóta ismertek, mint „high-tech” termékek. Hozzánk pár éve kezdett el igazán begyűrűzni pl. a mobilinternet, ezáltal a mobilos TV nézés lehetősége, míg a szigetországban már évek óta ez is alapvető funkció. (Mondhatnánk úgyis: ott negy ideje már em a pixelfelbontás számít, hanem az, hogy pl. hányszor fordítható el 360 fokos szögben a képernyő vagy, hogy telefonunk méri-e a vér alkoholszintjét hívás előtt stb…)

A japánok a szebb jövőt szem előtt tartva igencsak élen járnak többek között olyan környezetbarát technológiák fejlesztésével és széleskörű alkalmazásával, mint a napenergia. (Vegyük csak példának alapul Ota városát, ahol szinte 100%-ban felszerelték a házakat napkollektorokkal.) Mindezek alapján jogosan vetődik fel a kérdés: miért pont a mobiltelefon lenne kivétel ez alól? Szerencsére, nem az.

Lassan hazánkba is megérkeznek a környezetbarátmobilok a piacra. Ilyen például a nemrég  megjelent Sony Ericsson Elm, mely a gyártó GreenHeart termékcsaládjának tagja, vagy a Samsung Blue Earth, melynek számos extrája van. (Emellett természetesen még számos nagy cég - pl. Siemens, Apple - igyekszik betörni a piacra hasonló készülékekkel. Itt még azért megemlíteném, hogy született egy megállapodás a cégek közt, miszerint egységes szabványúra gyártják ezután a töltőket, csökkentve ezzel is a hulladékok mennyiségét. Az Apple napelemes töltői pedig már nálunk is kaphatók.)

Mindezekután térjünk rá a kifejezetten japán gyártók általi telefonokra. A világon a SHARP (a KDDI-vel társulva) volt az első cég, mely beépített cellás, napenergiával működő mobiltelefont dobott piacra (2009 júniusában).

A képen látható típus a leírások szerint tíz percnyi töltés után egy perc beszélgetést és két óra készenléti időt bír. Továbbá akkor sincs probléma, ha egy hirtelen jött nyári esőben kint felejtjük vagy a strandon a vízbe esik, hiszen teljesen vízálló is egyben. A telefon egyelőre 80%-s töltöttségi szintet tud produkálni napenergiával. Feltehetőleg ez az arány lesz 100% is, hiszen még kísérleti stádiumnak is mondható, mint üttörő, első példány. (A Sharp egyébként több, mint 50 éve foglalkozik napenergiát használó technológiák fejlesztésével. 2008 óta pedig folyamatosan fejlesztik a 2,5GW-s miniatűr napenergiás elemeket.) Az új készülékek a cég szerint népszerűek voltak Japánban. A telefont főleg azok részesítik előnyben, akik sokat tartózkodnak a szabadban , illetve erősen környezettudatos szemlélettel rendelkeznek. A sikeren felbuzdulva a cég 2010 februárjától Kínában is elkezdte forgalmazni a terméket SOLAR HYBRID SH6230C néven, és a távlati célok között szerepel a globális piacra való betörés is. (Hogy hozzánk mikor vagy, hogy érkezik-e valaha, arról nem találtam információt.)

Gondolom a mindenki emlékszik még, hogy pár éve a telefont a napon hagyni olykor a készülék végét is jelenthette (főleg, ha fekete volt és negyven fok hőség), nos mára eljutottunk odáig, hogy mindez megfordult. Kíváncsi vagyok, hogy ezután mi lesz a következő nagy képés majd a "mobilok korszakában".

Források:

KDDI and Okinawa Cellular Telephone Co., Inc.: Approach to environmental conservation through au mobile phones (2009.04.20.)

Sony Ericsson Elm 

Halmay Richard: Samsung Blue Earth – egy környezetbarát, zöld mobiltelefon (2009.10.17.)

Marcus Yam:  Japan's Waterproof, Solar Powered Cell Phone (2009.04.20.)

hozzászólások (0)

beküldve by Niki 

Japán vezető mobilinternet szolgáltatói

Molnár Pál (2009): Betekintés a japán média és a médiahálózatok világába. In: Farkas Ildikó (szerk.): Ismerjük meg Japánt! Bevezetés a japanisztika alapjaiba. Eötvös Kiadó, Budapest. 245-280.
http://en.wikipedia.org/wiki/NTT_docomo
http://en.wikipedia.org/wiki/Au_%28mobile_phone_operator%29
http://en.wikipedia.org/wiki/SoftBank_Mobile

hozzászólások (0)

beküldve by Ildikó Szőke 

A mobiltelefonos tévézés Japánban

ROA - Mobile TV in Japan - 2006 június

Bevezetés

A digitális szárazföldi sugárzású televízió mobiltelefonon való hozzáférhetősége, és az erre a célra tervezett készülékeket együttesen One Seg-nek nevezik, amely ez év áprilisában (2006 – a szerk.) került bevezetésre Japánban. Jelenleg 29 régióra terjed ki a műsorszórási lefedettség, beleértve az olyan nagyvárosokat is, mint Tokyo és Osaka, azonban a szolgáltatás országos mértékűre való bővítését 2006 végére tervezik.

A One Seg név a 16 TV-műsorszórásra használt 6MHz-es frekvencián belüli egyik szegmens elnevezéséből ered, amelyet aztán a mobiltévé céljára kezdtek alkalmazni. A szolgáltatás ingyenes, és az előfizetők számának jelentős növekedése várható.

Szolgáltatás, készülékek és használat

1)    A szolgáltatásról röviden

A közvetítőcégek, ilyen a TBS, ingyenes hozzáférést biztosítanak a fogyasztóknak az olyan tartalmakhoz, mint a hírek, az időjárás, vagy a földrengések előrejelzése. Az NHK, a maga részéről többek között a műsorprogramjában szereplő szappanoperák előzeteseiről, vagy főzési receptekről tervez információ-hozzáférést nyújtani nézőközönségének. A TV Asahi és a KDDI pedig megvásárolható zeneletöltésekkel, és online vásárlasi lehetőséggel kívánja szórakoztatni a felhasználókat.

A Sony, alkalmazkodva az aktuális trendhez, bemutatta VAIO számítógépcsaládját, amely One Seg tunerrel is fel van szerelve. A Matsushita és Pioneer cégek pedig az autós navigáció területén hasznosítható, letölthető One Seg alkalmazásokkal jelentkeztek. A videojátékok piacán a Nintendo az év végére tervezi DS nevű kézi-konzoljának One Seg tunerrel való forgalmazását.

2)    A One Seg kompatibilis mobilkészülékekről röviden

A japán piacon jelenleg a KDDI (Sanyo W33SA és Hitachi W41H modellek), és az NTT DoCoMo (Panasonic P901iTV) cégek kínálnak a vételre alkalmas készülékeket, emellett pedig a Vodafone (ma: SoftBank – a szerk.) pedig a Sharp 905HS típussal kíván belépni az üzletágba, 2006 júniusában.

A KDDI W41H típusú készülék ún. Time Shift visszajátszási funkcióval van ellátva, amely hasonlatos a digitális felvevőkéhez. Ennek előnye, hogy ha egy TV-műsor nézése közben hívás érkezik, a program két percig képes rögzíteni az adást, amelyet aztán vissza lehet játszani. Az NTT DoCoMo P901iTV-n a TV-funkció a kijelző 90 fokos elforgatásával, vagy egy gomb megnyomásával hozható működésbe.

A One Seg készülékekben meghosszabbodott a TV-nézési lehetőség időtartama. Az átlag nézhetőségi időtartam az analóg vételt lehetővé tévő ilyen eszközökön nagyjából egy óra hosszára terjed ki, a japán forgalmazók azonban az akkumulátor-élettartam jelentős meghosszabbodását tudták elérni. A KDDI W33SA-nál a TV használat 2 óra 45 percig lehetséges, míg a W41H-típusjelű modellnél ez már 3 órára nyúlik. Továbbá, az NTT DoCoMo P901iTV szintén 3 óra, a Vodafone 905SH-ja viszont már 4 óra megtekintési lehetőséget kínál. Annak megelőzése érdekében, hogy a televíziózás következtében teljesen lemerüljön a készülék akkumulátora, a KDDI DoCoMo egy olyan funkciót épített be a szerkezetbe, amely, ha nagyjából már csak 20 vagy 30 perc beszélgetésre elegendő feltöltöttséget érzékel, automatikusan kikapcsolja a TV-nézési szolgáltatást. Ez lehetővé teszi a felhasználók számára a fennmaradó beszélgetési idő hívásokra, és üzenetküldésekre való felhasználását.

3)    A One Seg használata

Egy kutatás szerint a japán fogyasztók 53%-a ismeri a „One Seg” kifejezést. Ez a mutató különösen magasnak bizonyult a férfiak körében, ahol a megkérdezettek 70%-ára terjedt ki az arány. Mégis, amikor a szolgáltatás részletei és beindulásának ideje került szóba, már csak 50%-uk tudott értékelhető információkkal szolgálni.

Másrészről viszont a résztvevők igen nagy hányada, 89,9%-uk élénk érdeklődést mutatott a szolgáltatás iránt. A felhasználásra való igény indokaiként olyan érvek hangzottak el, mint az azonnali hozzáférhetőség, a hordozhatóság és a szolgáltatás ingyenes volta. A One Seg használat körülményeit figyelembe véve, a folyamatos akkumulátor-használat iránt 54,5% érdeklődött, azonban a hardver-alapanyagot tekintve is sokan voltak kíváncsiak.  

Amikor arról kérdezték a résztvevőket, hogy hol használnák ezt a fajta szolgáltatást, az adott válaszok alapján 63,1%-uk tévézne a metró peronján, avagy buszmegállóban várakozva, 54,4%-uk egy barátjukra való várakozás közben, stb. használná, míg további 54,5% venné igénybe akkor, amikor rövidebb szabadidejük adódik a nap folyamán. Továbbá, a megkérdezettek körében a hírek, az időjárás-jelentés, és a zene merült fel, mint legnézettebb tartalom.

Arról is megkérdezték őket, milyen eszközt tartanának a legkézenfekvőbbnek a One Seg szolgáltatás számára, és 86,4%-uk reagált úgy, hogy a mobiltelefont választaná. Emellett volt még, aki a laptopokat, vagy az autós navigációs eszközöket jelölte meg erre a célra. A jelenleg Japánban kapható ilyen készülékek rangsora a felhasználói lehetőségek tekintetében a következőképpen alakult: az NTT DoCoMo P901iTV 16%-ot, a KDDI W41H 7,5%-ot, míg a W33SA 2,6%-ot ért el a kutatásban résztvevők között. 

Konklúzió

Manapság, mobiltévé-telefonok nagy tömegeket szórakoztatnak világszerte. Japánban a One Seg szolgáltatás áprilisban mutatkozott be, és különösen a fiatal korosztály körében várják népszerűvé válását. A mobiltelefonok életciklusának időtartama Japánban a legkisebb, nagyságrendileg 18 hónap; a tévés telefonok terjedése pedig a középkorú és idősebb korosztályokra is várhatóan kiterjed majd.

Mégis, mint üzleti koncepció, a One Seg nem tűnik olyan vonzónak jelenleg. Azonban, a mobiltelefonon tévét néző felhasználók számának növekedése pozitív hatással bírhat az adásközvetítő vállalatok bevételeire, a mobilgyártók esetében ugyanez visszaesést jelenthet, mivel ez a vezeték nélküli internet, és más tartalmak használatának csökkenéséhez vezet. Ahhoz hogy ezt elkerülhessék, a gyártóknak össze kell kapcsolniuk az általuk kínált szolgáltatásokat a One Seg-gel, emellett ki kell dolgozniuk egy olyan koncepciót, amelynek keretében a One Seg, mint Az Adathasználati Szabályzat értékadó eleme szerepel.

A One Seg, 500 millió jenes bevételével, 2006 végéig csak kis mértékbe lesz jelen a szolgáltatóipar piacán, 2007-tól kezdve azonban gyors növekedést jósolnak neki, köszönhetően az addigra hozzáférhető különféle értékadó szolgáltatásnak.

A One Seg szolgáltatás megegyezik a Koreában már forgalomban lévő DMB-vel, és a mobilgyártók problémái is hasonlóak a két országban. De, ha megnézzük a piacok méretét (az eladott készülékek és a szolgáltatói piac méretének tekintetében), Japán kilátásai sokkal kedvezőbbek, Koreával szemben. Ennek oka, hogy Japánban a gyártók és a közvetítő vállalatok szorosan együttműködve dolgoznak a célravezető tartalmak, és az értékadó szolgáltatások stratégiáinak kialakításában.

Forrás: Mobile TV in Japan. ROA Group White Paper, published by Research On Asia (ROA) Group, Inc., June, 2006 

www.researchonasia.com

hozzászólások (0)

beküldve by Ábel Molnár 

Aktuális japán mobilkörkép

A jelenlegi bejegyzésben bemutatásra kerül a japán mobiltelefon-gyártók néhány viszonylag friss modellje, amelyek technikai jellemzőinek leírásával némi bizonyítást nyerhetünk abban a tekintetben, hogy miért Japánban a legfejlettebb a mobil telekommunikációs kultúra.

 Fujitsu

Az NTT DoCoMo bemutatta a Fujitsu F-04B Projector Phone nevezetű modelljét, amely 2010 márciusában jelent meg, tehát a legmodernebb készülékek egyike napjainkban. Egy ma még viszonylag ritka, moduláris technológiát alkalmazó készülék ez, amely lehetővé teszi, hogy kijelző, vagy beviteli eszközöket (pl. billentyűzet) csatlakoztathassunk hozzá, méghozzá Bluetooth-kapcsolaton keresztül. Mindemellett egy WVGA DLP pico-projectort is hozzácsatolható, így pedig a telefon hordozható kivetítő-berendezéssé is válhat egyben. A modell csak Japánban kapható, még nem tudni mikor érkezik el a külföldi premiere, de addig is megtekinthetünk róla egy videót, alább.

NEC – Casio

A NEC CASIO Mobile Communications a SoftBank szolgáltatóval dobta piacra a SoftBank 931N típusjelű készülékét, amely megfelel az összes, a japán igények által támasztott követelménynek. Ezek a komponensek a következők: 8.1 megapixeles kamera, T-alakúra állítható, 3,2” méretű érintőképernyő, amely kiválóan használható mobil-televíziózásra, és alkalmas arra is, hogy eközben akár emaileket is küldhessünk. Rendelkezik WiFi hozzáférési képességgel is, ami teljeskörű böngészést biztosít a weben.

Panasonic

A SoftBank-nál kapható Panasonic P-01B nevű modell az előbbihez hasonlóan szintén a napjaink sztenderdje szerinti 8.1 megapixeles autofocus kamerával van felszerelve, számtalan beépített fényképezési és videózási móddal, ilyen például a személyek számát megkülönböztető önkioldós opció. A kamera funkciót használva a hátsó LED-kijelzőn át tekinthetünk a lefényképezni/lefilmezni kívánt objektumra. A gép képernyője egy árnyalattal nagyobb a NEC CASIO imént bemutatott példányánál (3,3”), ennek érdekessége, hogy ugyan nem érintőképernyős, viszont a billentyűzet felülete bármikor touchpad-funkcióra állítható, így lehetővé válik a kényelmes fotónézegetés. A lehetőségek között szerepel továbbá az online játéklehetőség, mindezeken felül pedig még egy Blu-ray-felvevőhöz is hozzácsatolhatjuk egy USB-kábel segítségével, amely révén filmeket vehetünk fel a tv-ről.

Sony Ericsson

A Sony Ericsson legfejlettebb mobiltelefonja az Xperia fantázianevet viseli, amely hazánkban is kapható.  Az eszköz tervezésekor a különböző tartalmakhoz való azonnali hozzáférés lehetőségét helyezték előtérbe, ezek a lehetőségek is saját fantázianeveket kaptak, ilyen a Timescape, amely segítségével a telefonkönyvben tárolt személyekkel kapcsolatos adatok és alkalmazások (Facebook, Twitter, email, stb.) egy helyről érhetőek el. A Mediascape lehetőség a szórakozásra van kihangsúlyozva, ahol szintén egy helyről férhetünk hozzá a képeinkhez, zenéinkhez, a YouTube-hoz és játékokhoz egyaránt. Található még rajta egy „Infinite” elnevezésű gomb is, amellyel az összes előbb felsorolt tartalom hozzáférhetővé válik a megnyomása után. Jellemzői közé tartozik még az érintőképernyő, kamera, GPS és a számtalan alkalmazás.

Sharp

A Sharp Willcom 03 az első olyan telefon Japánban, amely kompatibilis a Windows Mobile 6.1 operációs rendszerrel. Három színben kapható (Gold, Lime és Pink), 3”-es, 800x480 képernyőfelbontással rendelkező kijelzővel. További jellemzői közé tartozik a beépített WiFi és Bluetooth lehetőség, és a microSD kártyabefogadási képesség. Fényképezéshez, videózáshoz 2 megapixeles kamera használható, ami ma már nem tűnik olyan soknak, azonban találhatunk benne beépített Windows Media Lejátszót, és 1Seg tv antennát, amely alkalmassá teszi az eszközt HD-tévéadások megtekintésére is, emellett teljes, kihúzható billentyűzetet használhatunk a szöveges alkalmazásokhoz.
Itt említendő meg, hogy a Sharp 931SH típusú modellje rendelkezik a világ legnagyobb érintőképernyőjével a mobilok piacán (3,8”), ami nagyobb, mint az Apple iPhone-ján található kijelző (3,5”).

Sanyo

A Sanyo Incognito SCP 6760-as készüléke 2.6”-es érintőképernyőt kapott, amely 320x240-es felbontást képes megjeleníteni. Emellett MP3 lejátszó, Bluetooth, és egy 2 megapixeles kamera is helyet kapott benne.

Hitachi

Az egyik legfigyelemreméltóbb fejlesztéseket bemutató cég a mobilpiacon a Hitachi. Mobile Hi-Vision CAM Wooo nevű készülékükbe ugyanis nem más, mint egy komplett HD-videokamera került beépítésre, amely világpremiernek számít az ágazatban. Emellé kapott méh tv-tunert, 5 megapixeles kamerát. Lismo Video-támogatást, vezeték nélküli zenelejátszást. A kamera egy HDMI-kábellel tévére csatlakoztatható, és több mint négy óra felvételi lehetőséget biztosít, persze ez beállításfüggő. A cég egy szintén új, másik típusának kijelzője pedig 3D látványt nyújt számunkra, ami még szintén nem mondható elterjedt jelenségnek manapság. 

KDDI

A KDDI cég nemritkán igen merész ötletekkel jelentkezik a mobiltelefon-koncepciók területén, amelyeket kiállításokon szemlélhetünk meg. Ez a példányt különleges, „Ply”, azaz rétegelt felépítés jellemzi, amely amolyan svájci-bicska módjára, ki- és behajtogatható elemeket rejt magában. Ilyen például a nyomtató, a projektor, és egy analóg óra, amelynek mutatói elemelkednek az alattuk levő felületről. És, természetesen nem maradt el a jókora kijelző sem.

Kyocera

A fent említett cég hamarosan bemutatja az intelligens Zio M6000 típusú Android-telefonját, amely az Android operációs rendszerre fejlesztett eszköz. Főbb jellemzői: virtuális billentyűzet, beépített médialejátszó, digitális iránytű, 32 GB-ig bővíthető microSD kártyafoglalat, 3,2 megapixeles VGA kamera, stereo bluetooth, WiFi, 3,5”-es érintőképernyő, és még sok egyéb. A Kyocera egyébként a Sanyo vállalattal is összeköttetésben áll, ők voltak az első akkumlátorral működő laptop-ok gyártói is, 1982-ben.

Toshiba

A KDDI au forgalmazza a Toshiba T003-as készüléket, amelynek képességei nem annyira a technológiai felszereltségben mutatkozik meg, hanem a víz alatt. Ennek ellenére, az előbbi paramétereket tekintve sem szegényes: 3,22 megapixeles kamera, 3”-es kijelző, kiterjedt EZ-Media kompatibilitás, Bluetooth, Multi-Play ablak lehetőség, és ezzel a telefonnal is tudunk tévét nézni. A világ legvékonyabb vízálló készülékeként hirdetik (11.6mm). Teljes funkcionalitását akár 30 percig is képes megőrizni szobahőmérsékleten, 1 méteres mélységben is.

Egyébként telefonálni is lehet velük.

Forrás:

Fujitsu: http://href.hu/x/c8zv

NEC-Casio: http://href.hu/x/c8zw

Panasonic: http://href.hu/x/c8zy

Toshiba: http://href.hu/x/c8zz

KDDI: http://href.hu/x/c900

Sharp: http://href.hu/x/c902

Kyocera: http://href.hu/x/c903

Hitachi: http://href.hu/x/c905

Sony Ericsson: http://href.hu/x/c907

Sanyo: http://href.hu/x/c90b

(Hozzáférés: 2010. 05. 09.)

hozzászólások (0)

beküldve by Ábel Molnár 

Könyvkiadás II.- Online könyvterjesztés

hozzászólások (0)

beküldve by Ildikó Szőke 

Könyvkiadás I.- Kiadás, terjesztés, könyvesboltok:

hozzászólások (0)

beküldve by Ildikó Szőke 

A japán és a tajvani mobiltelefon felhasználók

A japán és a tajvani mobiltelefon felhasználók

Kenichi Ishii és Chyi-In Wu

A comparative study of media cultures among Taiwanese and Japanese youth

*kivonat*

Tajvan

2002-ben Tajvanra érkezett a legtöbb mobiltelefon a világon. Azonban a tajvaniak csupán 4%-a használta telefonján az Internet használat lehetőségét. A mobiltelefonok mindössze 24%-a képes az Internetre csatlakozni, míg Japánban ez 89,5%, Dél-Koreában pedig 87%.

Tajvanon az alsó- és felső középiskolások nem rendelkezhetnek saját mobiltelefon felhasználói tulajdonjoggal, ennek ellenére a kamaszok 60%-a rendelkezik saját mobiltelefonnal. A szülők azért hajlandóak fizetni a számlákat, mert így közvetlen kapcsolatot tarthatnak gyermekeikkel. Mindezek ellenére a fiatalok számára a mobiltelefon egyfajta önállósági szimbólum, illetve bizonyos körülmények között státusz szimbólum. Példának okául a tinik így bármikor és bárkivel tudnak kommunikálni, mely egy lehetőség a szólásszabadság gyakorlására. A telefon értéke, valamint annak funkciói egyaránt tükrözik tulajdonosa anyagi helyzetét.

A magas percdíj, a még magasabb internetes előfizetési díj, illetve ezen szolgáltatás iránti csekély érdeklődés nem vonzó a tajvani felhasználók számára, bár nagy igény figyelhető meg az SMS-re, kép küldésére és letöltésére, és új csengőhangok beszerzésére irányuló szolgáltatásokra.

Japán

Az 1990-es évektől, a buborék gazdaság összeomlása után átalakult a klasszikusan kollektivista japán kultúra, és kifejlődött egy individualista/kollektivista elegy. A fiatalok között megnövekedett a távolság. Úgy tűnt, hogy az új kommunikációs média és a japán fiatalok kultúrája ismét megerősödött, ennek pedig alapja ez az új individualizmus.

Az 1990-es évek közepén mutatkozott be az úgy nevezett beru tomo, mely egy egyedülálló kommunikációs séma. A beru tomók szerzése divattá vált a japán középiskolások, különösen a lányok között. A beru tomók lényege, hogy egyikük sem tudja a másik nevét, még csak nem is találkoztak személyesen, csak egymás személyhívójának (csipogójának) számát tudták, amihez vagy egy újságból, vagy egy véletlenszerű tárcsázásból jutottak. A beru tomók rövid (12 karakteres) üzeneteket küldenek egymásnak, mint „Jó reggelt”, „Jó éjt”, illetve olykor megosztják problémáikat. A ’90-es években a japán középiskolások 70%-ának volt beru tomója.

Forrás: www.index.hu/tech/mobil/szemelyhivo/

Az új évezreddel a mobiltelefonok sokkal elterjedtebbé váltak a csipogóknál, így a rövidüzenetes kultúra (szöveges üzenet, e-mail) eszközévé a mobiltelefon vált. Új résztvevők jelentek meg a kommunikációban, ilyen például a meru tomo (mailes barát), ahol a mail az e-mailt jelöli, melyet a szöveges üzenetek csatornájának választanak és mobiltelefonon továbbítanak (Japánban ez a Kertai mail, mert a szöveges üzenetet az e-mail váltja fel).

Forrás: www.japan.cnet.com/story_media/20368351/815t.jpg

A webes randizásnak is megjelent a mobiltelefonos változata a Deai kei. A deai oldalak megengedik a mobilosoknak, hogy szöveges üzenet formájában kommunikáljanak egymással, melyeket a szerverről lehet letölteniük a regisztrált felhasználóknak. Japán egyedülálló ezen a téren, hiszen a társkeresők honlapjaira leginkább mobiltelefonnal jelentkeznek fel. A deai kei oldalakat gyakran kötik össze súlyos bűncselekményekkel, mint nemi erőszak, rablás vagy gyilkosság. Eltekintve attól, hogy a bűntények elkövetői felnőttek, számos japán nő enjo kosaiba (idősebb férfivel randiznak pénzért vagy más értékekért) keveredett, ami Japán egyik súlyos problémája. A kormány rendeletet hozott 2003-ban, hogy a 18. életévét be nem töltött személy nem küldhet üzenetet társkereső oldalakra. Ennek ellenére a deai keijel összekapcsolt bűncselekmények száma nem különösebben csökkent 2004-re.

Japánnak és Tajvannak az alapokban eltérő kommunikációs szokásaik vannak: míg a tajvaniak továbbra is a PC-t preferálják (pl.: Internet hozzáféréshez), addig Japánban már legtöbbször a mobiltelefon veszi át annak helyét.

Forrás: www.z.about.com/d/manga/1/0/H/Z/-/-/JP1_Phone_500.jpg

ISHII, Kenichi, WU, Chyi-In: A comparative study of media cultures among Taiwanese and Japanese youth. Telematics and Informatics 23, 2006. p. 103–104. 

hozzászólások (0)

beküldve by Livi Szedmák