Elektronikus könyvkiadás
Az elektronikus könyvolvasás három formában lehetséges: PC-n (ez a vonal Japánban 1995-ben indult meg), PDA-n (a Sharp Zaurus volt az első ilyen készülék, mely 2000-től van forgalomban), illetve mobiltelefonon ( a KDDI au, a Docomo és a SoftBank szolgáltatása). Ha rendelkezünk a fenti három készülék valamelyikével, már csak egy e-book olvasó szoftver beszerzése szükséges. Ezek között a legelterjedtebb az Adobe Reader, mert a Microsoft Reader-rel ellentétben használható Windows, Machintoshon, és Linux alapú rendszerekben, illetve kéziszámítógépen is. A Microsoft Reader további hátránya, hogy alig találunk termékeire japán nyelvű tartalmat. Ezek mellett az Amazon is kifejlesztette saját olvasó eszközét Kindle néven, de ez csak saját online áruházában kapható könyvekre alkalmazható.
Kronológia a legjelentősebb japán eBook lejátszók tekintetében:
1995: a PAPYLESS belefog a PC eBook üzletbe.
1999: a Sharp megkezdi a PDA eBook-ok forgalmazását.
2000: az EBI PC képregény eBook hálózatának kezdete
2001: a Bitway PC eBook hálózatának kezdete
2002: a Shincho mobil eBook hálózatának kezdete
2004: a Celsys fejleszti mobil képregény olvasóját
2004: az NTTsolmare mobil képregény hálózatának kezdete
Az eBookon kínált műfajok 80%-át a töretlen népszerűségnek örvendő mangák teszik ki, illetve egyre gyakoribb, hogy az egyes lapkiadók ebben a formában is megjelentetik hírlapjaikat, magazinjaikat. Új tendencia még a mobil eBook térnyerése, amit a mellékelt grafikonról is leolvashatunk. A japánok napjuk jelentős részét töltik ingázással, ezzel és az egyre olcsóbb mobilinternet csomagokkal illetve az egyre
jobbá váló telefonokkal magyarázható a mobilon olvasható elektronikus könyvek sikere, emellett az is közrejátszhat, hogy apró méretük miatt kevésbé kell tartaniuk a mellettük ülő idegenek kíváncsiskodó tekintetétől.
Az e-book olvasó eszközök alacsony népszerűségének oka azok súlyában & méretében és árában keresendő. Magának az eszköznek az ára ugyanis még meglehetősen magas, ugyanakkor az eBook-ok ára alacsonyabb a papír könyvekénél, így hosszú távon jó befektetés lehet. Ami a méretet illeti, az volt a szempont, hogy ne legyen se túl nagy, se túl kicsi, például a mobiltelefonok kis méretük miatt teszik nehezebbé az olvasást. A Sigmabook olvasója viszonylag kisméretű, nyitható, fekete-fehér képernyős, másfél kilogramm súlyú, ceruzaelemmel működő eszköz. Jelentős újítás volt a Sonyhoz tartozó LIBRÉ nevű elektronikus könyvolvasó, mely mindössze 190 grammot nyom, és kisméretű. Az egyre népszerűbb iPhone az elektronikus könyvolvasásban is sikerre számíthat érintőképernyője és kis mérete miatt.
Az e-bookot a vásárlók bankkártyával, prepaid rendszerben, vagy internetszolgáltatójukon keresztül fizethetik ki.
Források:
http://www.idpf.org/events/presentations/digitalbook08/mAmaya_08.pdf
Molnár Pál (2009): Betekintés a japán média és a médiahálózatok világába. In: Farkas Ildikó (szerk.): Ismerjük meg Japánt! Bevezetés a japanisztika alapjaiba. Eötvös Kiadó, Budapest. 245-280.
